Amit tudni kell.


Horgászatról, szabályokról

A következőkben röviden ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat a horgászatról és a hatályos jogszabájokról. Az információk a Magyar Országos Horgász Szövetség oldaláról származnak. Bővebb információt itt találhat: www.mohosz.hu

A halfogásra jogosító okmányok

Hhtv. 18. §
(1) A halászati tevékenység - ideértve a tudományos kutatási célból való végzését is - a halászati hatóság által kiadott érvényes halászati vagy horgászati engedéllyel (a továbbiakban: állami halászjegy, állami horgászjegy) folytatható. Az adott halászati vízterületen és a halastavon a halászati tevékenység végzéséhez - ha azt nem a jogosult, vagy a nevében eljáró személy vagy szervezet végzi - a jogosult területi engedélye is szükséges.
(2) A halászati tevékenységet végző személy köteles magánál tartani az állami halászjegyet, az állami horgászjegyet és a területi engedélyt (a továbbiakban együtt: halfogásra jogosító okmányok), és azokat a jogosult, a halászati őr, a halászati, a természetvédelmi, valamint a rendőrhatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni.

Az állami horgászjegy

A halászati-horgászati törvény és kapcsolódó rendelete az állami horgászjegy kiadását részletesen szabályozza. a törvényből következően hazánkban horgászni csak állami horgászjegy birtokában lehet. Az állami jeggyel rendelkező horgász vásárolhat azután különböző területi engedélyeket. Az állami horgászjegy megváltásának ismeretei:

- Állami horgászjegyet az a ( 14. életévét betöltött ) személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával, vagy az előző évi horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és a fogási naplóját leadja. A horgászvizsgát a halászati hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, más országban tett vizsgát pedig az erről kiállított okirattal kell igazolni. (állami horgászjegy nem adható ki annak a személynek, akit a horgászattal kapcsolatos szabálysértés, vagy bűncselekmény miatt jogerősen elmarasztaltak, akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki) .

Nem magyar állampolgár nem köteles horgászvizsgát tenni Magyarországon, viszont magyarországi horgászatához köteles állami horgászjegyet váltani, melyet útlevele (esetleg személyi igazolványa) és előző évi magyar horgászjegyének bemutatásával,illetve hazájában tett horgászvizsga okiratának,vagy annak hiteles másolatának bemutatásával vásárolhat meg.

- a 14. életévét be nem töltött személy, illetve a 70. életévét betöltött személy mentes az állami horgászjegy díjának megfizetése alól; a 14 éven aluliak külön térítésmentes gyermek állami jegyet kapnak, míg a 70 éven felüliek állami jegy kártyájára a díjmentességet tüntetik fel, illetve a jegy érvényesítése a következő évre értéknélküli bélyeggel történik;

- az állami horgászjegy 1 évre - díj fizetése (1.000,-Ft) ellenében - adható ki, az új horgászok (vagy állami jegyüket elvesztők) új állami jegy kártyát kapnak, míg az állami jeggyel már rendelkezők jegyének következő évre történő érvényesítése (a jegy kitöltését követő négy évben) bélyeggel történik;

- A 70. életévét betöltött személynek is kell állami horgászjegyet váltani, de részére az állami jegy díjmentes és az állami jegy érvényesítése a következő évre díjmentes bélyeggel történik.

- A külföldi állampolgárok magyarországi horgászathoz megegyező díjjú és formájú állami horgászjegyet kell váltaniuk, ez lehet a hagyományos magyar nyelvű, de a létezik az állami jegy angol nyelvű változata is. A rendszeresen visszatérő külföldi horgász állami jegyének a következő évre történő érvényesítése hasonlóképpen bélyeggel történik.

- a gyermeknek (14 éves életkor alatt) nem kell horgászvizsgát tenni, szülője (képviselője) állami gyermek horgászjegyet, mint önálló okmányt térítésmentesen tudja beszerezni, és ennek birtokában lehet megvásárolni a különböző gyermek területi engedélyeket.

- az állami horgászjegyet hatóság közvetlenül, de általában megbízott szervezeteken keresztül adja ki, az állami jegyek forgalmazásával általában a megyei, területi horgászszövetségek és ezeken keresztül az egyesületek vannak megbízva, így általában ott lehet beszerezni azokat.

- az állami horgászjegyen feltüntetésre kerülnek a halászati-horgászati törvény horgászattal kapcsolatos leglényegesebb szabályozásai, mint a tilalmi idők, méret és mennyiségi korlátozások. Vigyázni kell arra, hogy a hazai vizeken a vízterület nagysága, gazdálkodási jellege és más szempontok alapján nem egy helyen a törvényi előírásoknál szigorúbb helyi szabályozások is érvényben lehetnek. Ezeket általában a területi engedélyeken feltüntetik.

Tudnivalók a fogási naplóról

A halászati-horgászati törvény előírása szerint a területi engedélyes, a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről fogási naplót köteles vezetni, amelynek alkalmasnak kell lennie a rendelet mellékletében felsorolt halfajok (ponty, csuka, süllő, kősüllő, harcsa, balin, angolna, pisztráng, márna, kecsege, amur, egyéb, összesen), halászati vízterületek szerint kifogott évenkénti mennyiségének megállapítására. A rendelet szerint az engedélyes, naponta a horgászat befejezése után köteles a naplóba bejegyezni az aznap kifogott mennyiséget.

A horgászkezelésű vizeken a " Horgászat Országos Szabályai " kimondja, hogy a méretkorlátozással védett halakat azonnal, tehát a horgászat folytatása előtt kell bejegyezni, mivel a törvény által méretkorlátozással védett halak fogható darabszám korlátozása csak így ellenőrizhető.

A fogási naplót a horgászegyesületek bocsátják tagjaik rendelkezésére. A fogási naplókat a leadás után az egyesületek összesítik. Ha az egyesület saját vizet hasznosít, akkor igen fontos számára a saját tagjainak és területre látogató horgászoknak a vízterületen fogott zsákmányának pontos ismerete.

Az egyesületi fogási statisztikák készítésénél a vízhasznosító és a vízzel nem rendelkező egyesületek több mint harminc kiemelt vízterületre vonatkozó fogási kigyűjtést is végeznek. A részletes egyesületi fogási statisztikák alapján készülnek el a megyei és területi szövetségeknél a térség összesítő statisztikái. Majd ezek alapján az országos összesítéseket követően nyílik mód az egyes nagyvizek (Balaton, Velencei-tó, nagy tározók, tavak, holtágak) fogásainak összesítésére és a kapott adatok értékelésére.

A rendelet szerint a naplót az engedélyes, a tárgy évet követő év január 10. napjáig köteles leadni, mivel a horgászati statisztikák elkészítése egyesületi, majd megyei, területi szövetségi szinten nem kis feladat és ezzel legkésőbb február második feléig, a törvény által előírt határidők betartása érdekében, minden esetben el kell készülni.

A horgászszervezetek által kiadott napló a horgászatot szabályozó legfontosabb előírásokat is tartalmazza, a faj szerinti tilalmi idők határnapjait az éves naptárhoz igazítva. Készhez vétele után a horgásztagnak minden esetben érdemes áttanulmányozni annak érdekében, hogy az arra az évre vonatkozó tényleges előírásokról részletesen tájékozódjon.

A fogási statisztikák alap és meghatározó adatokat nyújtanak a vizek hasznosítóinak Az egyesületek, a szövetségek halgazdálkodási tervük és ezen belül halasítási terveik elkészítésekor jelentős mértékben támaszkodnak a vízterület fogási adataira.

Mindezekből következik, hogy az egyesületek vezetése a tagság figyelmét szinte minden közgyűlésen (vagy év végi körlevélben) felhívja a fogási napló megfelelő vezetésére, leadására, mely törvényi előírás ( a határidőre történő leadás az állami horgászjegy kiváltásának feltétele !) és a naplók összesítéséből készülő statisztikák meghatározó adatsorokat szolgáltatnak a vizek halasításához, így hatásuk van a halállományra, a fogásra és ezeken keresztül a vízterület hasznosítására, gazdálkodására.

A fogási naplót naprakészen a fentiek szerint mindig vezetni kell, mert a napló nem vezetése halvédelmi szabálysértési, vagy horgászati fegyelmi eljárást vonhat maga után.

A horgászat országos szabályai

E szabályok rendeltetése elősegíti a horgászat céljának érvényesülését: a halfogást sportszerű eszközökkel és módszerekkel, a kifogott hallal való ésszerű kíméletes bánásmódot, a szabadidő kulturált eltöltését, az egészséges kikapcsolódást a természetben. A horgászatot törvények és egyéb jogszabályok szabályozzák. Az egyes vizeken a horgászközösségek, illetve a víz kezelői tovább szabályozhatják a horgászatot. Végül szabályozzák a horgászatot azok az etikai normák, amelyek mindenki számára biztosítják a zavartalan szabadidő-eltöltést.

A horgászat jogi szabályozásáról

Jogszabályilag a halászatot és a horgászatot az 1999. évi CXIX. törvénnyel módosított 1997. évi XLI. törvény és az ennek végrehajtását szolgáló 73/1997. (X.28.) FM-KTM r. (a tilalmi időkről), valamint a 78/1997. (XI.4.) FM r. (a kifogható halfajok legkisebb méretéről) szabályozza; a csónakok felszereltségét a 25/2002 (V.18.) KÖVIM rendelet, a vízi közlekedést a 27/1993. KHVM r. mellékleteként a Hajózási Szabályzat; a vízi állások létesítését az OVH elnökének 2/1985. sz. rendelkezése és a 72/1996. (V.22.) kormányrendelet, a jégen tartózkodász szabályait a 46/2001 (XII.27.) BM rendelet írja elő.

A legfontosabb tudnivalók:

1. Horgászni az jogosult, akinek állami horgászjegye és az adott vízre területi engedélye van. E rendelkezés mindenkire vonatkozik: a házastársra, más családtagra és a vendégre is.

Állami horgászjegyet csak olyan magyar állampolgár kaphat, aki horgászvizsgát tett, és horgász egyesületi tag; horgászattal (halászattal) kapcsolatos bűncselekményért 3 évre visszamenőleg büntetve nem volt, és horgászattal (halászattal) kapcsolatos szabálysértés miatt egy éven belül nem hoztak ellene jogerős elmarasztaló határozatot, valamint előző évi fogási naplóját leadta.

2. A horgászatra jogosult horgászás közben köteles magánál tartani személyi igazolványát, horgászigazolványát, tagsági lapját, állami horgászjegyét, valamint a területi engedélyét és fogási naplóját, melyeket az ellenőrzésre jogosult személyek (halőr, társadalmi halőr, rendőr és más hatósági közegek) felszólítására ellenőrzésre át kell adnia, és lehetővé kell tennie a horgászeszközök és a zsákmány megvizsgálását.

Az ellenőrzésre jogosult személyek azt a járművet, amelyen feltehetően halzsákmány van, működési területükön feltartóztathatják, átvizsgálhatják és jogosulatlan halzsákmány esetén az elkövetők ellen intézkedhetnek.

Az ellenőrzésre jogosult személy a horgászfelszerelést az orvhorgásztól minden esetben, a horgászásra jogosulttól akkor veheti el, ha az az elkövetett szabálytalanság tárgyi bizonyítékául szolgál (pl. gereblyéző felszerelés, egy négyzetméternél nagyobb csalihalfogó háló stb.). Az elvett eszközről az ellenőrző személy átvételi elismervényt ad. A jogellenesen kifogott élő halat haladéktalanul visszajuttatja a vízbe. Az ellenőrző személy a szabályokat megsértő horgásztól az adott vízterületre érvényes területi engedélyét és súlyos esetben állami horgászjegyét - a halászati hatósághoz történő továbbítás végett - elismervény ellenében bevonhatja. Intézkedését a fogási naplóba bejegyzi.

3. Egész évben tilos kifogni a természetvédelmi célból védett halfajokat. Más halfajokat azok tilalmi időszakában tilos kifogni. Az első csoportba tartozókat az állami horgászjegyen, a második csoportba tartozókat az állami horgászjegyen, illetve az adott évre vonatkozóan a fogási naplóban olvasható tájékoztatás tartalmazza. Általános horgászati vagy faj szerinti tilalmi idő a helyi horgászrendben a halkihelyezés utáni időszakra és meghatározott területre is elrendelhető.

4. Egyes halfajokat csak akkor szabad kifogni, ha a meghatározott hosszméretet elérték. Ezek felsorolása az állami horgászjegyen és a fogási naplóban is olvasható. A helyi horgászrendek további halfajokra is előírhatnak méretkorlátozást.

5. A faj szerinti tilalom alá eső vagy a méreten aluli kifogott halat, akár élő, akár élettelen állapotban van, haladéktalanul és kíméletesen - nem dobva - kell a vízbe visszahelyezni.

6. A méretkorlátozás alá eső halfajokból naponta fogható darabszámot a fogási napló tájékoztatója tartalmazza. A helyi horgászrend előírhat szigorúbb mennyiségi korlátozásokat is.

7. A helyi horgászrend - a halászati hatóság előzetes hozzájárulása alapján - a faj szerinti tilalmi idők és legkisebb fogható méretek és mennyiség vonatkozásában eltérhet a jogszabályban foglaltaktól.

8. Az egy időben használható horgászbotok számát, illetve a horgok számát a jogszabály és a fogási napló tartalmazza. A helyi horgászrend e rendelkezéseken szigoríthat, valamint megtilthatja, túl a 9., 10., 11. pont rendelkezésein, időszakosan vagy állandó jelleggel - egyes horgászati, halfogási módok (pl. csónak használata, sleppelés, bizonyos csalik és mű-csalik, meghatározott szerelék, éjszakai horgászat stb.) alkalmazását. A botokkal egyidejűleg használható csalihalfogó emelőhálóval csak ragadozóhal horgászatához fogható csalihal. Tilos e hálóval étkezésre vagy háziállatok etetésére szánt halat fogni, valamint használatakor a bevetett horgoktól eltávolodni.

9. Tilos a horognak olyan mozdulattal való behúzása (rángatása), hogy az kívülről akadjon a hal testébe ("gereblyézés"). Tilos olyan szereléket használni, amely eleve ilyen rendeltetéssel készült. (Pl. ólomba rögzített nagyméretű egyes vagy hármas horog, vagy a végólom fölött a főzsinórra előke nélkül felkötött egyes és hármas horog.)

10. A csónak tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy a csónak felszereltsége és műszaki állapota a vízi rendészeti előírásoknak megfeleljen. A csónak vezetője köteles mindenkor a Hajózási Szabályzat rendelkezései szerint vezetni a vízi járművet. A csónakkal kellő távolságban kell elhaladni a parttól, a horgászpadtól vagy csónakból horgászók bevetett felszereléseitől.

11. Horgászni csak a vízi közlekedés elsődlegességének betartásával szabad. A horgászáskor használt karót, bóját a horgászat befejeztével a vízből el kell távolítani.

12. Hajóúton kívül, vízi közlekedésre alkalmas vízterületen horgászállást a vonatkozó jogszabály előírásainak betartásával szabad létesíteni.

13. Határvízen horgászó köteles a határőrizetre, valamint a határvízi közlekedésre vonatkozó szabályokat betartani.

14. A horgász köteles a fogási naplót vezetni, majd az azon feltüntetett határidőig az egyesületnek megküldeni vagy a naplón feltüntetett címre leadni. A napló vezetésének adatai összesítésének a halállomány felmérése és a halgazdálkodás szempontjából van jelentősége. A horgász tevékenysége végeztével az aznap kifogott halmennyiséget halfajonként köteles a fogási naplóba bejegyezni. Állami horgászjegyet, és szövetségi betétlapot csak az kaphat, aki az előző évi fogási naplóját leadta.

15. A fogási naplót a "Tudnivalók" címszó alatti előírások szerint kell vezetni.

16. A horgász a halászati hatóság által kíméleti területté nyilvánított vízrészen a horgászati tilalmat, továbbá egyes vízterületeken a vízügyi, valamint a természetvédelmi hatóságok által meghatározott korlátozásokat is köteles betartani.

17. Az e fejezetben foglalt előírások megsértése - a cselekmény súlyától függően - büntető vagy szabálysértési, illetve halvédelmi bírságolási eljárást von maga után.

18. A vízszennyezést, kivált halpusztulás esetén a horgász haladéktalanul jelentse a halőrnek vagy a területen található más hatósági személynek, egyesületének, illetve az illetékes halászati hatóságnak, vagy a Környezetvédelmi Felügyelőségnek.

A horgászat rendje

1. E fejezet előírásainak és ajánlásainak hatálya kiterjed mindazon vizekre, amelyek halászati joga a szervezett horgászközösségé, és azt az országos, illetve megyei, területi szövetség, vagy valamely horgászegyesület gyakorolja. A horgászrend kiterjed a fogási naplóban felsorolt halászati szövetkezetek, kft-k vizeire és a Balatonra is.

2. Egyes vizeken a vízterület és a gazdálkodás helyi adottságai részletesebb, általában szigorúbb szabályozást tesznek szükségessé, amit az e vizekre életbe léptetett úgynevezett helyi horgászrendek tartalmaznak. Ezeket a halászati-horgászati hasznosító állapítja meg. A helyi horgászrend egyes jogszabályi előírásoktól is eltérhet az I.7. pont alapján. Ezért a horgász, ha számára ismeretlen vízen kíván horgászni, előzőleg köteles megismerni a helyi horgászrendnek az országostól eltérő előírásait, de mindenekelőtt arról is meg kell győződnie, hogy a birtokában lévő területi engedély érvényes-e az adott vízterületre.

3. Az olyan horgászt, aki a horgászrendekben foglalt rendelkezéseket nem tartja meg, egyesülete vonja felelősségre, túl az esetleges hatósági eljáráson.

4. A víz minőségének védelme érdekében tilos olyan anyag vízbe juttatása, amely a víz minőségét rontja (pl. mérgez, oxigént von el, a fenéken erjed, rothad stb.) A szoktató etetést a halászati hatóság, illetve a helyi horgászrend megtilthatja. Tiltás híján is csak a vízminőségre nem ártalmas etetőanyagok használhatók.

5. Tilos a vízi és vízparti növényzetnek a horgászhely fenntartásához elengedhetetlenül szükséges és a helyi horgászrendben esetleg meghatározott mértékét meghaladó csonkítása, illetve irtása; a partvédelmi létesítmények megbontása; a szemetelés.

6. Szemetet, étel-, és horgászcsali-maradékot, a haltisztítás hulladékát a horgászhelyen hátrahagyni tilos. Ha a parton nincs szemétgyűjtő, a horgász köteles a horgászhely elhagyásakor magával vinni a szemetet.

7. Folyóvíz jegén horgászni tilos, állóvíz jegén csak ott szabad, ahol megengedett és a jég legalább 10 cm vastag, nem olvad, és nem mozog. A horgász a kivágott léket köteles szembetűnően megjelölni. A horgászhelyet a jégen nem szabad járművel megközelíteni. 14 éven aluli a jégen csak felnőtt felügyeletével horgászhat.

8. A horgász sötétedés után - ha közvilágítás nincs azon a területen - köteles horgászhelyét folytonosan megvilágítani.

9. A horgász bevetett készségeitől csak annyira távolodhat el, hogy kapás esetén azonnal bevághasson. Aki horgászhelyét elhagyja, készségeit köteles a vízből kivenni, azok őrzésével mást megbízni nem szabad.

10. A kifárasztott hal zsákmányul ejtéséhez a merítőszák, illetve vágóhorog használata minden lehető esetben kívánatos. A kifogott halat szárazon vagy vízen lassú, kínos fulladásnak kitenni tilos. A halat a horogtól kíméletesen megszabadítva haltartóban, vagy felkantározva (szájbilincsre fűzve) vízben kell tartani, vagy azonnal meg kell ölni. Azt a halat, amelyet a horgász nem kíván megtartani, azonnal kíméletesen vissza kell ereszteni a vízbe. A vissza nem engedett halat később fogott más hallal kicserélni tilos.

11. Ha méreten aluli, vagy tilalmi időben fogott hal a horgot mélyen lenyelte és azt sérülés okozása nélkül nem lehet eltávolítani, a zsinórt a hal szája előtt el kell vágni és a halat a benne hagyott horoggal együtt kell a vízbe visszahelyezni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés olyan esetekre, amikor a hal villantót, balinólmot vagy más műcsalit nyelt le, de a horgot ilyenkor is a legnagyobb kímélettel kell kiszabadítani.

12. Amennyiben a helyi horgászrend másképp nem rendelkezik, tilos foglalt helyet a vízen vagy a parton akár rendszeres etetés, akár más címen létesíteni és fenntartani.

13. A horgot a csalival csak horgászbottal szabad a kívánt helyre bevetni, tilos begyalogolva, úszva vagy vízi járművel behordani.

14. Tilos olyan módszert alkalmazni, amellyel a hal önmagát akasztja a horogra (ilyen pl. a rugós, vagy elektromos önbevágó). Vontatni (sleppelni) csak egyetlen, kézben tartott bottal szabad. A kuttyogatás nem minősül vontatásnak.

15. A helyi horgászrend lehetővé teheti jelölt horgászhely létesítését, amely azonban csak elsőbbséget biztosíthat létesítőjének, távollétében azt bárki használhatja. Kivétel lehet az I. 12. pontban meghatározott horgászállás.

16. A horgász joga és kötelessége a szabályok és a horgászrend megsértőjét figyelmeztetni, az észlelt szabálytalanságokat, továbbá a part szennyezését és rongálását hivatalos személynek, illetve szervnek (halőr, egyesület vezetősége stb.) bejelenteni.

17. A kijelölt fürdőhelyeken - azok fürdőzők általi látogatottsága idején - csak a kijelölő hatósággal egyeztetett időpontban szabad horgászni.

A horgászat rendje

A horgászat etikai szabályai azok az emberi magatartásbeli normák, amelyeket a kulturált ember megad másoknak és elvár másoktól. A horgászok vízparti magatartása alapján ítélik meg az egész horgásztársadalmat. Az etikai szabályok durva megsértéséért az egyesületek fegyelmi eljárást is lefolytathatnak.

1. A kulturált emberhez méltó magatartás érdekében horgászat előtt és közben célszerű tartózkodni a szeszes italok fogyasztásától, ami súlyos baleset okozója is lehet a vízparton vagy a csónakban.

2. A horgász, ha rádiót vagy magnetofont visz magával, azt csak fülhallgatóval vagy minimális hangerővel használja, nehogy mások pihenését zavarja. Kerülje a kiabálást, hangoskodást és tartózkodjon a másokat megbotránkoztató trágár beszédtől.

3. Erősen látogatott horgászhelyen a később érkezők úgy helyezkedjenek el, hogy az ott lévőket a horgászásban ne zavarják és készségeik bevetése ne jelentsen balesetveszélyt.

4. Ha valahol sorozatosan méreten aluli hal akad horogra, a halállomány kímélése érdekében változtassunk helyet vagy módszert. Ez akkor is indokolt, ha szabályosan horgászva is sorozatosan kívülről akad a halba a horog.

5. A horgász óvja és védje a halállományt, de ne irigyelje másoktól a halfogást, sőt tapasztalataival, tanácsaival segítse horgásztársait, mindenekelőtt a fiatalokat, a kezdőket és az ország más tájairól érkezett horgász-turistákat, valamint azokat, akik arra idős koruk vagy testi fogyatékosságuk miatt fokozottabb mértékben rászorulnak.

6. A horgász a halállomány védelme érdekében végzett ellenőrzéseket ne tekintse indokolatlan zaklatásnak, segítse a halőrök felelősségteljes munkáját, amit a becsületes horgászokért végeznek.

7. A horgász tekintse kötelességének a környezetvédelmi munkában való részvételt.

Oldal: Horgászrend,szabályok
Hunyadi Horgász Egyesület - © 2008 - 2024 - hunyadihe.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat